Ausztrália a bevándorlók hazája, több ezer évvel ezelőtt először az őslakók jelentek meg, akik tengeren érkeztek e kontinensre. Egyszerű életet éltek, de társadalmuk összetett volt, leginkább nomád csoportok alkották. Ezek 50-100 tagú csoportok voltak, többnyire valamilyen rokoni kapcsolat fűzte őket egymáshoz, akik szigorú szokások és sajátos törvények szerint éltek és ezeket a szabályokat művészetükkel tartották fenn. A csoportokat általában egy idősebb, bölcsebb tag vezette. 1470-ben portugál hajósok átkeltek az Egyenlítőn és azt állították, hogy megkerülvén Afrikát felfedezték ezt a déli kontinenst. A 17. században, amikor Hollandia lett az új hatalom, és ők voltak azok, akik bemutatták Ausztráliát az európaiak számára. Willem Jansz - az arany reményében - Új-Guineát keresvén megtalálta Cape York-félszigetet, de számára érdektelennek tűnt, ezért hamar el is hajózott, azonban 1916-ban Dirk Hartog elsodródott hajójával Nyugat-Ausztrália egy szigetén talált menedéket. Abel Tasman fedezte fel Ausztrália jelentős részét és Tasmániát, melynek a Van Diemen-föld nevet adta, a sziget végül 1855-ben vette fel felfedezőjéről kapott Tasman nevet. A hollandok folytatták a kutatásokat még 150 évig, de mivel gazdasági hasznot nem jelentettek, fel is hagytak korábbi terveikkel. Első ránézésre senki nem tartotta sem szépnek, sem gazdaságilag vonzó földrésznek Ausztráliát és ezzel így volt William Dampier is, aki mint az első Ausztrál földre lépő angolként tartanak számon. Mindezek ellenére írt egy könyvet utazásairól és egy hajónyi segítővel tovább folytatta a kutatást. Így fedezte fel az észak-ausztráliai partvonalat. 1768-ban James Cook kapitány a világ vezető hatalmának, Angliának megbízásából az Endeavour fedélzetén Ausztrália felkutatására indult és felfedezte Új-Dél-Walest, és mivel Anglia irányította a kutatásokat, III. György jogot is szerzett a földrészre. Az angolok helyszűkében a háború ideje alatt büntetőtelepet alakítottak ki a kontinensen, népességét akkor elítéltek, tengerészek, nők és gyerekek alkották. A 18. század végétől, kíváncsiságuktól hajtva elkezdték határaik szélesítését, és további kutatásokat folytattak. Ennek hatására az 1700-as évek legvégén Matthew Flinders tengerészkadét és George Bass sebész felfedezték Ausztrália déli partvidékét, körbehajózták a Van Diemen-földet (Későbbi nevén Tasmániát) és felfedezték az egész ausztráliai partvonalat. 1813-tól a telepesek megpróbálták szárazföldön is megismerni a kontinens részeit és komoly utakat tettek meg a kontinens belsejében. A 19. században hatalmas földszerzési láz alakult ki, és az aranyláz idejére külön kolóniák alakultak ki. Az 1850-es években, több államban aranyat találtak, így a 80-as évekre Ausztrália Virágzó országgá vált, majd 10 ével később gazdasági romlás nehezítette az ország életét, leestek a gyapjúárak, összeomlott a földpiac, és súlyos aszály sújtotta az országot. A válság után Ausztrália hat gyarmat szövetségével 1901. január 1-jén létrehozták az ausztrál nemzetet, de lakosai még mindig európaiaknak érezték magukat, ezért továbbra is fenntartották a jó kapcsolatot Nagy-Britanniával. Úgy érezték, hogy egyik politikai csoportnak sincs elég ereje egyedül kormányozni, így kialakult a kétpártrendszer, azóta is a Munkáspárt és a Liberális Párt alkotja a kormányt. Ausztrália Anglia felé irányuló hűségéből adódóan részt vett az I. világháborúban, és emberek ezrei pusztultak oda. A háború után a bevándorlásnak köszönhetően jelentős fejlődés kezdődött, épületek, hidak épültek, ám 1929-től megint válság rombolta az országot és pár év alatt a lakosság majd egyharmada munkanélkülivé vált. 1934-től elkezdtek az árak emelkedni, elélénkült az ipar, ám ez sem tartott sokáig, mert újabb háborúval kellett szembenézni. Bár a II. világháború közvetlenül nem kapcsolódott Ausztráliához, mégis beszállt, ismét az anyaföld védelmében. Japán elleni harccal kezdődött, komolyan veszélyeztette Ausztrália biztonságát, így minden erő bevetésére volt szükség, ezért mikor Nagy-Britannia segítségkérésére nem tudott további haderőt biztosítani, eltávolodott tőle és az USÁval vállvetve harcolt és létrehozta az első védelmi szerződést az ANZUSt. A háború befejeztével újra nagymértékű bevándorlás kezdődött, de ezúttal más országokból is érkezte bevándorlók és sokkal könnyebb lett az állampolgárság megszerzése. Robert Menzies 1949 – 1966 között uralkodott és érzékenyen reagálva a lakosság óhajára békét és felvirágzást hozott, bár ezt is csak három háború (Korea-1950, Malajzia-1955, Vietnam-1965) mellett tudta elérni. A vietnami háborúzást követően más jellegű kérdések kerültek előtérbe, mint az őslakók földjoga és az ingyenes oktatás. 1980-as évektől Ausztrália főleg Ázsia felé fordult és 1986-ra minden törvényhozói kapcsolatot megszakított Nagy-Britanniával. 2000-ben, Sydneyben tartották a nyári olimpiai játékokat és ezt az alkalmat tartották az első lépésnek Ausztrália új jövője felé.